8 lépés a társalgási japán megtanulásához

Követett el – még egy – társasági baklövést. Egy túlságosan formálisnak hangzó kifejezést használtam, amivel távolságot jeleztem barátom és köztem.

A japántanulók ugyanígy találhatják magukat tudtukon kívül elkövetni ugyanezt a szociális hibát, de ez nem ok a társalgástól való elzárkózásra. Az alábbi hét lépés követésével könnyedén belejöhetsz a beszélgetésekbe, és megkímélheted magad néhány kínos helyzettől, ha megtanulod, hogyan beszélj, hallgass és válaszolj ember módjára.

1. Hagyd el a névmásokat vagy alanyokat, ha egyértelmű, hogy kire vagy mire utalsz

Az angol nyelv imádja a névmásokat. A mondatok tele vannak én, te, ő, az ő és hasonló megszólításokkal.

A japán ennek az ellenkezője: sokszor a névmásokat teljesen elhagyják, ha az alany kikövetkeztethető. Más szóval, ha az alany egyértelműen te magad vagy az a személy, akivel beszélgetsz, természetesebb hangzást kölcsönöz, ha elhagyod az „én” vagy „te” névmásokat.

眠い！ (ねむい！) Éhes vagyok! (Szó szerint: Éhes!)

お腹が空いたよ！お昼にしようね。 （おなかが すいたよ！おひるに しようね。） Nagyon éhes vagyok! Ebédeljünk. (Szó szerint: Üres a gyomrom! Csináljunk ebédet, oké?)

お店に行くの？コーヒー買って来てくれない？ （おみせに いくの？こーひー かってきてくれない？） Elmész a boltba? Hoznál nekem egy kávét? (Szó szerint: Boltba mész? Megvennéd nekem a kávét?)

Figyeld meg, hogy a fenti példában nincsenek olyan névmások, mint a 私 (わたし, vagyis „én”). Amikor eleve nincs alany, a beszélő általában magáról vagy egy olyan csoportról beszél, melynek tagja.

Továbbá, amikor valaki egy egyszerű kijelentést tesz japánul a végén emelkedő kérdő hangsúly nélkül, automatikusan feltételezheted, hogy valószínűleg magáról beszél.

2. Használj alanyokat, ha először beszélsz róluk, vagy nem egyértelműek

Bár kerülni kell a névmások vagy alanyok túlzott használatát a természetesebb hangzás érdekében, előfordulhat, hogy nem lesz világos, hogy ki vagy mi a téma.

Ez gyakran megtörténik a beszélgetés során, tehát nyugodtan kérj pontosítást:

A: 朝ご飯を食べましたか？ （あさごはんをたべましたか？) A: Reggeliztél? B: 私ですか？ （わたしですか？) B: Én? A: ええ。 A: Igen.

A: 厳し過ぎるよ。 （きびしすぎるよ。) A: Túl szigorú. B: 先生のこと？ （せんせいのこと？) B: A tanárra gondolsz? A: ううん、校長。 （ううん、こうちょう。) A: Nem, az igazgatóra.

Ha elhagyod az alanyt, amikor valaki másról beszélsz, úgy hangozhat, mintha magadról beszélnél. Lehet, hogy azt akarod mondani, hogy „éhes vagy”, de valójában az jön ki, hogy „éhes vagyok”.

Amikor egy egyszerű kijelentést teszel (nem kérdést), használj alanyt, hogy elkerüld a félreértést.

は és が

Egy másik módja annak, hogy követni tudd a beszélgetés témáját, a は és a の nyomon követése. A japánban a は vagy が utótag a beszélgetés témáját jelöli. Amit ezután mindenki mond, arra vonatkozik, amíg valaki más témát nem említ a は vagy が jelölőkkel.

Például, ha van egy tál gyümölcsöd, és szeretnéd megmutatni, melyik az alma, foghatod meg a gyümölcsöt és mondhatod:

これは林檎です。 (これはりんごです。） Ez egy alma.

A beszélgetés ezután olyan mondatokkal folytatódik, mint:

あ、(林檎は)赤過ぎる！ （あ、（りんごは）あかすぎる！） Á, (az alma) túl piros!

Amint látod, nincs szükség megemlíteni az alanyt (az almát), mivel az már egyértelműen a beszélgetés témája. Ha az alany megváltozik, ismét a は vagy が segítségével jelölni kell.

そして、これは桃です。 （そして、これはももです。） Hasonlóképpen, ez egy őszibarack.

3. Használj „adó” igéket

Szerencsére számunkra, angol anyanyelvűek számára, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az emberek megemlítsék, milyen dolgokról és személyekről beszélnek, vannak nyelvtani jelölők, amelyekkel jelezni lehet az alanyt anélkül, hogy közvetlenül kimondanánk. Ezek az „adó igék” – olyan igék, amelyeket a mondat végéhez lehet adni, hogy jelezzék, valami adás történik.

あげる

Ez azt jelenti: „adni”, de hasznos lehet az alany és a beszéd irányának meghatározásában. Az あげる azt jelzi, hogy valamit a beszélőtől adnak át valaki másnak.

Ha adsz valakinek egy ajándékot, ezt a formát használnád. Más szóval, amikor az あげる-t egy igehez kapcsolod, az azt jelenti, hogy te – a beszélő – teszed azt. Láthatatlan alanyt ad a mondathoz. Gyakorlatilag azt mondod: „én”.

お金をあげる。 （おかねをあげる。） Adok (valakinek) pénzt.

プレゼントをあげました。 （ぷれせんとをあげました。） Adtam (valakinek) egy ajándékot.

Amikor az あげる-t egy ige végéhez kapcsolod, az nem valami átadását jelenti valakinek, hanem azt, hogy valamit megteszel valakiért. Ne feledd, hogy az ige, amelyhez kapcsolod, a て alakban van ragozva.

電話してあげる。 （でんわしてあげる。） Felhívlak.

次のビールを奢ってあげる。 （つぎのびーるをおごってあげる。） Megvásárolom neked a következő sört.

くれる

Ez egy másik gyakran használt „adó” ige, amely az ellenkező irányt jelzi, mint az あげる. Amikor a くれる-t használod, az azt jelenti, hogy valaki ad valamit neked, a beszélőnek.

Például:

おもちゃをくれた。 (Valaki) adott nekem egy játékot.

Hasonlóan az あげる-hez, a くれる-t is hozzá lehet kapcsolni egy ige て alakjához, és az jelenti, hogy valaki megtesz valamit neked:

助けてくれてありがとう。 （たすけてくれてありがとう。） Köszönöm, hogy segítettél nekem.

Ez teszi a másik személyt a mondat alanyává. Te vagy a cselekvés fogadója. A japán beszélők gyakran használják ezt a két igét, az あげる-t és a くれる-t a mondatok végén, hogy jelezzék, ki mit tesz kinek.

明日、東京スカイツリーに連れて行ってくれる。 （あした、とうきょうすかいつりーにつれていってくれる。） Holnap elvisz engem a Tokyo Sky Tree-be.

貰う (もらう)

A くれる-hez hasonlóan ez is valami olyat jelent, ami a beszélő felé adódik. Azt az árnyalatot hordozza, hogy valamit megtesznek neked.

（私は）彼女にプレゼントをもらいました。 （（わたしは）かのじょにぷれぜんとをもらいました。） (Én) kaptam egy ajándékot tőle. (Szó szerint: Én tőle ajándékot kaptam.)

Amint a szó szerinti fordítással láthatod, a もらう-t használó mondat felületesen kissé bonyolultnak tűnhet. Ennek ellenére továbbra is követi az „alany + tárgy + ige” szerkezetet: 彼女 (かのじょ vagy „ő”) az alany, プレゼント (ぷれぜんと vagy „ajándék”) a tárgy, és もらいました (a もらう múlt ideje) az ige.

Tehát, ha világos, hogy te vagy a fogadó, elhagyhatod a 私は-t (わたしは) és a mondatot így fordítod: „Ő adott nekem egy ajándékot.”

A többi adó igéhez hasonlóan a もらう-nak is van て alakja. Amikor azt mondod – てもらう, az azt jelenti, hogy rávetsz valakit, hogy tegyen meg valamit neked.

お姉さんに来てもらう。 （おねーさんにきてもらう。） Megkérem a (nővérem), hogy jöjjön.

頂く (いただく)

Az いただく lényegében a くれる és もらう udvariasabb változata. Ezt gyakran használják a 敬語-ban (けいご), a japán szuperudvarias nyelvjárásában, amelyet ügyfélszolgálati vagy más formális helyzetekben alkalmaznak.

ご住所をいただけますか？ （ごじゅうしょをいただけますか？） Megadná nekem a címét, kérem?

やる

Ezt az あげる-hez hasonlóan használják, hogy jelezzék a beszélőtől való adást, de sokkal „lefelé” adást. Gyerekekre, alacsonyabb társadalmi helyzetű emberekre és állatokra használják.

（私は）猫に餌をやります。 （（わたしは）ねこにえさをやります。） A macska kapott enni (tőlem).

Ismét hangsúlyozzuk: japánban a legjobb, ha takarékosan használod az alanyokat. Próbáld csak akkor használni őket, amikor feltétlenül szükséges. Használj hanghordozást, adó igéket és más eszközöket, hogy sugallj, kire gondolsz anélkül, hogy közvetlenül utalnál rá.

Ha többet szeretnél megtudni a hasznos japán igékről, szeretni fogod ezt a bejegyzést!

4. Vegyél fel magadra egy bemutatkozási eszköztárat

Gondolj bele, mik az első dolgok, amiket mondasz, amikor találkozol valakivel. Most fordítd le ezeket japánra, és máris megvan a teljes beindító a beszélgetéshez.

Kicsit információt adsz magadról, és mivel ismered ezeknek a bemutatkozási kifejezéseknek a szerkezetét, készen állsz rá, hogy meghallgasd és megértsd, mit mond magáról a partnered! Íme egy kis bemutatkozási készlet:

初めまして！ (はじめまして！) Szó szerint: „most találkozunk először”, de lényegében egy első alkalommal használt köszönés, ami annyit tesz: „Örülök, hogy találkoztunk!”

私は______です (わたしは ____ です ) „Én vagyok… / A nevem…” hasznos lehet, ha még nem ismeritek egymás nevét.

今、______に住んでいます (いま、_____ にすんでいます) „…-ban élek / Jelenleg …-ban lakom”

趣味は、ギターと海外旅行です (しゅみは、ぎたーと かいがいりょこう です) „A hobbijaim a gitározás és a külföldi utazás.”

私は大学生です ／ エンジニアです (わたしは だいがくせいです／えんじにあです) „Egyetemista / mérnök vagyok.” Érdemes előzetesen megnézni, hogyan mondják a szakmádat japánul, hogy legyen még valami, amiről beszélgethettek.

よろしくお願いします！ (よろしくおねがいします！) „Köszönöm!” / „Nagyon örülök a találkozásnak!” Szó szerint: „kérlek, jól bánj velem” – ez az egyik legfontosabb, standard köszönő kifejezés japánul.

Ez utóbbi remek befejezése a bemutatkozásodnak. Lényegében azt jelenti, hogy a nyelvtanulási törekvéseitek során egymás kezébe adjátok magatokat. Ez egy olyan kifejezés, amely minden olyan kapcsolat elején használható, amely kölcsönösen előnyös.

Ha a partnered mondja először, egyszerűen visszaismételheted ugyanúgy. Egy remek magyarázatot találsz erről és más társalgási kifejezésekről ebben a bejegyzésben.

Ezeket a kifejezéseket egyszerre is elmondhatod, de a robotikus hangzás elkerülése érdekében széttagolhatod őket egy kérdés-felelet során, miközben magabiztosan tudod előállni velük. Kulturális tipp: sokan meg fogják mondani a korukat rögtön az elején, mivel ez Japánban elég gyakori, de ne érezd kötelezőnek viszonozni, ha nem szeretnéd!

5. Szakítsd félbe mindenkit

Egy másik módja annak, hogy természetesebb hangzást érj el a beszélgetésben, ha elfelejted, amit a félbeszakítás durvaságáról tanítottak neked.

Egy „Ühüm” bevetése vagy egy „Ne mondd!” felkiáltás biztosítja, hogy figyelmesnek és érdeklődőnek tűnj abban, amit valaki mond – még akkor is, ha épp azon a Sailor Moon részen megy keresztül. Szóról szóra. Újra.

Egy tipikus beszélgetés így nézhet ki:

A: イタリアンレストランで食事をしてから。 (いたりあんれすとらんでしょくじをしてから。) A: Vacsoráztunk egy olasz étteremben. B: うん。 B: Ühüm. A: 映画を見たの。いい人だから。 （えいがをみたの。いいひとだから。) A: Aztán megnéztünk egy filmet. Kedves srác. B: うん。 B: Ühüm. A: 日曜日にコーヒーでも飲みに行かないって誘ったの。 （にちようびに こーひーでも のみにいかないって さそったの。) A: Szóva meghívtam egy kávéra vasárnap. B: いいね。 B: Jól hangzik.

Érted a lényeget.

A „félbeszakítás művészetét” 相槌-nak (あいづち – visszajelzések adása) hívják. Amikor nem használsz aizuchi-t egy beszélgetés során, a másik fél azt fogja gondolni, hogy nem érdekel, amit mond.

Ha folyamatosan azt kérdik tőled egy beszélgetésben: „Figyelsz rám?” (udvariasan bólogatásod és szemkontaktusod ellenére), mindenképp próbáld ki az aizuchi-t. Az aizuchi elsajátítása garantálja, hogy gördülékenyebb, folyékonyabbnak hangzó beszélgetéseid lesznek!

Íme néhány további gyors, aizuchi-szerű közbeszólás, amelyeket használhatsz.

いいね

A Facebookon az いいね azt jelenti: „tetszik!” A hangszínedtől, kiejtésedtől és a helyzettől függően az いいね több jelentésű lehet.

Ha lelkesen és vidámon mondod, az いいね úgy hangzik: „Ez nagyszerű!” Ha sóhajtanád el az いいね-t, inkább azt sugallná: „Biztosan nagyszerű…”

A: 彼が「また、電話してもいい？」って言ったの。 （かれが「また、でんわしてもいい？」っていったの。) A: Azt mondta: „Felhívhatlak újra?” B: いいね！ B: Ez nagyszerű!

A: さとみちゃんは私の携帯を借りておきながら、家に忘れて来ちゃったのよ！おまけに… （さとみちゃんは わたしのけいたいをかりておきながら、いえにわすれてきちゃったのよ！おまけに…) A: Satomi kölcsönkérte a mobilomat, és otthon felejtette! És még… B: いいねぇ… B: Ez szép…

A: 彼女、また海外に行ってるの？この間ヨーロッパへ行ったばかりじゃない。（かのじょ、またかいがいに いってるの？このあいだ よーろっぱへ いったばかりじゃない。) A: Megint külföldre utazik? Még csak most jött vissza Európából, nem? B: うん。いいねぇ… B: Igen. Biztára szuper (neki)…

でしょう és だよね

A でしょう és a だよね az egyetértés kifejezésének módjai. Ez olyan, mint az „Én is így gondolom!” vagy a „Nem?” A でしょう egy férfiasabb formája a だろう.

A: 映画は本当に感動的だった。 （えいがは ほんとうに かんどうてきだった。) A: Az a film igazán megható volt. B: でしょう！私もそう思う。 （でしょう！わたしも そうおもう。) B: Nemde? Én is így gondolom!）

A: これはなかなかいい曲だよね。 （これは なかなか いいきょくだよね。) A: Ez elég jó szám, nem? B: だよね！ B: Aha, az!

あのね

Az あのね egy módja a mondat elkezdésének. Hasonló az angol „Tudod” kifejezéshez. A hangszíntől függően az あのね lehet egy kis emlékeztető vagy utólagos gondolat: „Tudod, most hogy belegondolok, kicsit durva volt.” Vagy ha haragszol: „Tudod – te túlságosan hálátlan vagy!”

あのね、ゆうきさんって かわいくない？ Hékás, nem gondolod, hogy Yuuki aranyos?

あのねぇ、結構大変だよ。 （あのねぇ、けっこう たいへんだよ。） Mondom neked, nem olyan könnyű.

あのね、このケーキ試してみて。 （あのね、このけーき ためしてみて。） Hé, próbáld ki ezt a süteményt.

あのね…金のアイフォンを買いたかったんだけどね．．． （あのね…きんのあいふぉんをかいたかったんだけどね．．．） Tudod… szerettem volna megvenni az arany iPhonet…

気の毒 （きのどく）

A 気の毒 (きのどく) azt jelenti: „ez kár”.

Ahogyan az angolban is, ez a kifejezés más árnyalatot kaphat a használt hangszíntől függően. A „Milyen kár”, „Ez túl rossz” és a „Milyen szégyen” mind szívből jövőnek hangozhatnak őszinte hangnemben angolul, de szarkasztikusan vagy kevés együttérzéssel is használhatók – pont mint a 気の毒 japánul.

気の毒ですね。 （きのどくですね。） Ez kár.

それは本当に気の毒ですよ。 （それはほんとうに きのどくですよ。） Nagyon sajnálom ezt hallani.

A 気の毒-ot informális kontextusban is használhatod, hogy azt mondd: „Szerencsétlenség” vagy „Kemény sors”.

A: 携帯がトイレに落ちた！ （けいたいが といれに おちた！) A: A telefonom a vécébe esett! B: はっ！お気の毒にね！ （はっ！おきのどくにね！) B: Ha! Szerencséd van!

信じられない （しんじられない）

A 信じられない (しんじられない vagy „Hihetetlen!”) egy módja annak, hogy kifejezd, valami hihetetlen vagy felfoghatatlan. Használhatod a megdöbbenésed kifejezésére, mint az „Ó, istenem!”, vagy akár azt is mondhatod, valami túl hihetetlen ahhoz, hogy igaz legyen.

そんなの信じられない！ （そんなの しんじられない！） Nem lehet! / Hagyj már!

しん君から今聞いたこと、信じられないんだけど！ （しんくんから いま きいたこと、しんじられないんだけど！） Nem fogod elhinni, amit Shin most mondott nekem!

信じられないよ！君は私にダイエットしろって言ったのに、それが今じゃ自分はガンガン食べるってわけか！ （しんじられないよ！きみはわたしに だいえっとしろっていったのに、それがいまじゃ じぶんは がんがん たべるってわけか！） Nem hiszem el! Te mondtad nekem, hogy diétázzak, és most te zabálsz?

Használd ezeket a közbeszólásokat, és a beszédad automatikusan gördülékenyebb és természetesebb lesz a társalgásban.

6. Tartsd laza társalgási mondatszerkezetekkel

Eddig arról beszéltünk, mit ne tegyél egy beszélgetésben (használj túl sok névmást, és legyél passzív hallgató). Itt az ideje, hogy ne beszélj úgy, mint egy járó tankönyv, hanem használj valódi japán mondatokat és kifejezéseket.

Használd a „fordított” mondatot

Sok japán tankönyv bemutatja az olvasóknak az „alany + tárgy + ige” alapmondatszerkezetet, hogy olyan mondatokat alkossanak, mint a 私はコーヒーを飲みました。 （わたしはこーひーをのみました。 – „Kávét ittam”).

Ez a fajta szerkezet nagyon hasznos, és a társalgási japánban is létezik, de formális kontextuson kívül kevésbé használják. Sok társalgási mondat „fordítottnak” tűnik az „alany + tárgy + ige” szerkezethez képest, tehát a これは何ですか？ （これはなんですか？ – „(szó szerint) Ez mi?”) helyett valószínűleg egy barátod inkább ezt mondja: 何これ？ （なにこれ？ – „Mi ez?”)

Két nagyon kényelmes helyzet van, ahol ezt a konkrét mondatszerkezetet használják:

1. Egy mondat tisztázása, vagy valami hozzáadása utólagos gondolatként (ami nagyon hasznos, amikor az alanyokat és névmásokat elhagyjuk):

行ったこと [が] ありますか？パリに。 （いったこと [が] ありますか？ぱりに。) Voltál már ott? Párizsban.

2. Két mondat összevonása:

それは何？ （それはなに？ – „Az mi?”） válik 何それ？-vé （なにそれ？ – „Mi az?”).

Helyettesíts szavakat hangutánzó szavakkal

Ha csak egy dolgot jegyezz meg ebből a bejegyzésből, legyen az a hangutánzó szavak használata! A japán hangutánzó szavak a nyelvtanulók titkos fegyvere ahhoz, hogy anyanyelvi beszélőnek hangozzanak egy beszélgetésben.

A hangutánzó szavak olyan szavak, amelyek hangokat ábrázolnak (egy madár csiripelésének hangutánzó szava a „csip-csip”). A hangutánzó szavakat nemcsak melléknevek és hangsúlyos igék helyettesítésére használják a mindennapi beszélgetésben, de emlékezni is szuper könnyű rájuk.

Még ha nem is használod, érdemes ismerni néhány gyakori hangutánzó szót, mint a ぺこぺこ (a gyomrod morajlásának hangja), a わくわく (az izgatottság hangja) és a ニコニコ (にこにこ vagy valaki széles mosolygásának képzelt hangja).

Egy barát vagy családtag valószínűleg időnként inkább azt mondja, hogy お腹がぺこぺこ (おなかがぺこぺこ vagy „Morog a gyomrom”) ahelyett, hogy お腹が空いた ( おなかがすいた vagy „Éhes vagyok”).

Hagyj el hangokat

Minden nyelvben hajlamosak vagyunk elnyelni vagy lerövidíteni a hangokat a beszélgetésben. A japánban az „r” hang (ら、り、る、れ、ろ）gyakran redukálódik ん hanggá. Valószínűleg már hallottad ezt drámákban, filmekben, sőt podcastokban is.

Ennek egy példája, amikor a 分からない (わか ら ない vagy „Nem tudom”) átvált 分かんない-é (わか ん ない):

何のことだかさっぱりわかんないよ。 （なんのことだか さっぱりわかんないよ。） Fogalmam sincs, miről beszélsz.

Egy másik gyakori példa a して る (csinál), ami して ん-né válik:

何してんの？ （なにしてんの？） Mit csinálsz?

まだ勉強してんの？ （まだ べんきょうしてんの？） Még mindig tanulsz?

Gondolj erre úgy, mint a „going to” és „want to” szavak „gonna” és „wanna” formára rövidítésére. Legjobb, ha ezt a beszédmódot nem használod formális kontextusban, de hasznos ismerni – különösen, ha szót vagy kifejezést kell keresned a szótárban.

7. Beszélj úgy, mint egy lány vagy srác

Ahogy a társalgási japánt tanulod, észreveheted, hogy a férfiak és nők gyakran különálló beszédmódokat használnak.

Attól függően, hogy hol vagy, a női beszélők gyakran egy szó udvarias formáját használják (még laza helyzetekben is), míg a férfi beszélők gyakrabban használják a szavak egyszerű formáit. A mondatvégi partikulákat is eltérően használják a nemek között.

Nem kell egy adott nemhez tartoznod ahhoz, hogy nőies vagy férfias beszédmódot használj. Fontos azonban tudatában lenni a kis különbségeknek, mivel ez segít jobban megérteni a barátaidat és felismerni a saját beszéded árnyalatait.

でしょう vs. だろう

Ebben az esetben a でしょう és a だろう is akkor használatos, amikor valamire következtetsz.

Ha azt akarod mondani: „Hiro szobája valószínűleg rendetlen”:

ひろくんの部屋は汚いでしょう 。（ひろくんのへやは きたないでしょう。） (női) ひろくんの部屋は汚いだろう。 （ひろくんのへやは きたないだろう。） (férfi)

Ha pedig: „Hallottam, Yuki beteg, szóval valószínűleg nem jön ma este”:

ゆきちゃんは風邪引いたそうで、今夜来ないでしょう。 （ゆきちゃんは かぜ ひいたそうで、こんや こないでしょう。） (női) ゆきちゃんは体調悪いそうで、今夜来ないだろう 。（ゆきちゃんは たいちょう わるいそうで、こんや こないだろう。） (férfi)

Ahogy korábban láttad, a でしょう és a だろう használható az egyetértés kifejezésére is:

A: このケーキは美味しいよ！ （このけーきはおいしいよ！) A: Ez a sütemény finom!） (női) B: でしょう？ B: Nemde?

A: 美味い、このケーキ！ （うまい、このけーき！) A: Ez a sütemény finom! (férfi) B: だろう？ B: Tudom, ugye?

Mivel a でしょう formálisabb hangzású, nőiesnek számít, ha laza beszélgetésben használják. Formális helyzetekben azonban nemtől független, és helyettesítheti a でしょうか-t:

この色はいかがでしょうか？ （このいろは いかがでしょうか？） Mit szól ehhez a színhez?

三時でどうでしょうか？ （さんじで どうでしょうか？） Mit szól a három órához?

ね vs. な

A ね partikula és annak férfias megfelelője, a な, sok célt szolgál. Fő felhasználásuk, hogy egyetértést keresnek a hallgatótól (mint az „Igaz?” vagy „Nem?”), hogy egy kijelentést vagy kérést lágyabbá tegyenek, vagy hogy felhívják valaki figyelmét (mint a „Hé!”).

A ね partikulát mindkét nem használhatja. Van egy lágy hangzása, tehát lágyabbá teszi a beszédet. Valójában néha nőiesebbnek hangzik. A barátok között a srácok inkább a な-t és a だろう-t használják a ね helyett.

Ha szívességet kérsz vagy kérést teszel, nyugodtan használd a ね-t:

ここで待っててね。 （ここで まっててね。） Kérlek, várj itt.

トムくんによろしくね。 （とむくんに よろしくね。） Üdvözlöm Tomot.

Ha azt akarod mondani: „Meleg van ma, nem?”, mondhatod:

今日は暑いね。 （きょうはあついね。） (női/férfi) 今日、暑いな。 （きょう、あついな。） (férfi) 今日、暑いだろう。 （きょう、あついだろう。） (férfi)

Ha egyetértést akarsz kifejezni, vagy azt mondani: „Így van!” ezek a kifejezések működnek a legjobban:

そうだね！ (női/férfi) そうだな！ (férfi)

A „ の ” tévhit

A の partikula sok célt szolgál. A birtokos partikula mellett a の egy mondat végén is elhelyezhető, hogy kérdést alkosson vagy magyarázatot adjon.

Gyakori tévhit, hogy amikor a の egy mondat végén van, az nőiesnek hangzik. Néha lehet, de a férfiak is elég gyakran használják ezt a mondatszerkezetet! A の partikula nemtől független, amikor kérdést teszel fel és magyarázatra számítasz.

Például:

A: 買うの？それ。 （かうの？それ。） A: Megveszed? B: かわいいでしょう？ B: Aranyos, nem? (Azért veszem meg, mert aranyos.)

A: 食べるの？ （たべるの？） A: Eszel? B: 朝ご飯を食べなかったの。 （あさごはんを たべなかったの。) B: Nem reggeliztem. (Azért eszek, mert nem reggeliztem.)

A の partikula nőiesebbé válik, amikor olyan kérdések feltevésére/válaszolására használják, amelyek nem igényelnek magyarázatot, vagy amikor kijelentést teszel:

このかばんは高かったの。 （このかばんは たっかたの。) (női) Ez a táskám drága volt.

Nőies lehet akkor is, ha a の-t más mondatvégi partikulákkal kombinálod:

彼は悔しいのね？ （かれは くやしいのね。） (női) Elég idegesítő, nem?

そうなのよ！ (női) Pontosan!

8. Tanuld meg szeretni a szlenget

Én személy szerint hajlamos vagyok elkerülni a „szleng” kifejezést. „Szleng”-et hallok, és arra gondolok: „utcai kifejezések” vagy „nyelv-amit-csak-nagyon-közel-barátokkal-szabad-használni”.

Sajnos ennek a beszédrésznek a kerülése hátrányos lehet, ha „nagyon közeli barátokat” próbálsz szerezni. Ennek oka, hogy a formális nyelvjárás használata távolságot kelthet közelebbi kollégáktól, barátoktól, sőt befogadó családoktól is. Ha valaki intim vagy baráti beszélgetést próbál folytatni veled, a formális hangvételű válaszod közömbösnek hangozhat.

A következő két párbeszédet használhatod példaként:

A: Hé, mi újság? B: Nagyon jól vagyok, köszönöm. És te?

vs.

A: Hé, mi újság? B: Semmi különös. Te?

Ugyanez igaz az e-mailekre vagy szöveges üzenetekre. Milyen üzenetet várnál egy baráttól:

Szeretnél velem ebédelni délben?

vs .

Akarsz később beülni valahova enni?

Melyik beszélgetés hangzik barátibb és intimnek? Más szóval, melyik beszélgetésben hangzik a beszélő folyékonyabbnak?

Természetesen, minél többet halljuk ezeket a társalgási trükköket és köznyelvi kifejezéseket, annál könnyebb lesz valóban használni őket a saját beszédünkben. A natív tartalom kulcsfontosságú, különösen a feliratos japán filmek és varietéműsorok, mivel a szöveg megkönnyíti ezeknek a beszédmódoknak a felismerését.

A Lingflix japán médiaanyagainak interaktív feliratai is támogatják ezt a fajta kontextusos tanulást. A Lingflix hiteles videókat – mint zenés videók, filmelőzetesek, hírek és inspiráló előadások – vesz, és személyre szabott nyelvtanulási leckékké alakítja őket. Kipróbálhatod a Lingflix-et ingyen 2 hétig. Nézd meg a weboldalt, vagy töltsd le az iOS alkalmazást vagy az Android alkalmazást. P.S. Kattints ide, hogy kihasználd a jelenlegi akciónkat! (A hónap végén lejár.)

Ne feledd: a barátaid, családod és az az utcai árus mind megbocsátanak neked, ha néhány hibát elkövetsz egy beszélgetés során. A legfontosabb dolog az, hogy beszélj, beszélj tovább és beszélj még többet!

習うより慣れろだよ。 (ならうより なれろ だよ。) A gyakorlat a legjobb tanítómester!