Hogyan tanultam meg a franciát: Az 8 lépéses utam

Elhinnéd, ha azt mondanám, hogy a francia nyelv megtanulása egy álláshoz vezetett a párizsi divatmúzeumban?

És hogy ezen keresztül ismertem meg a férjemet? És hogy egy olyan lakásban éltem, ahonnan ráláttam a Szajnára és a híres Notre-Dame katedrálisra!

Sok csodálatos élményemet köszönhetem a franciának.

A francia nyelv megtanulása rengeteg lehetőséget nyithat meg számodra. Itt megosztom a történetemet arról, hogyan tanultam meg a franciát, és azon a váratlan úton, amerre elvitt. Megadom azokat a tippeket és ötleteket is, amelyeket minden egyes szakaszban szereztem, nemcsak a francia tanuláshoz, hanem a munkalehetőségek megtalálásához Franciaországban is.

Még ha a te franciatanulási utad nem ugyanezt az utat járja be, utánozhatod a sikereimet, hogy stratégiailag és gyorsan tanulj franciát bárhonnan.

1. Elkezdtem tanulni a franciát (Vagyis azt hittem)

Mindig is álmodoztam arról, hogy egy nap Párizsba utazok, és ez a rajongás késztetett arra, hogy egyáltalán franciául tanuljak.

Az, hogy iskolás korunkban lehetőségünk – vagy néha kötelezettségünk – van egy másik nyelv tanulására, olyan előny, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, és én minden bizonnyal kihasználtam.

Sajnos, annak ellenére, hogy kitűnő osztályzatokat kaptam, tagja voltam a French Honor Society-nek és részt vettem a gimnáziumi francia klubban, szinte semmit sem tudtam franciául, amikor érettségiztem. Ráadásul a kiejtésem teljesen szörnyű volt!

Hogyan lehetséges ez négy év francia tanulás után? És mit mondhat el ez nekünk a francia tanulási folyamatról?

Egyrészt szerintem a középiskolás diákokat elterelheti a pubertás korban átélt sokféle érzelem, az iskolai társadalmi nyomás, és talán még a motiváció hiánya is. Tinédzserkorban nehéz nem öntudatosnak lenni, és egy nyelv tanulásához szükséges a szabadság és a magabiztosság ahhoz, hogy hibákat kövessünk el.

Tehát még ha rég végeztél is a középiskolával, ne érezd magad előnytelen helyzetben. Valószínűleg hallottad már, hogy minél korábban kezded el tanulni egy másik nyelvet, annál könnyebb – és ez bizonyos mértékig igaz.

De felnőtt tanulóként valószínűleg magabiztosabb vagy, és tisztában vagy a saját tanulási szükségleteiddel és céljaiddal. Ráadásul belső hajtóerőből tanulsz franciául, nem pedig egy osztályzat lebeg a fejed fölött.

A másik dolog, ami nehézzé teszi a középiskolai francia tanulást, az az, hogy egy kis tanulással és memorizálással könnyű jó jegyeket szerezni, de sokkal nehezebb az osztálytermen kívül alkalmazni, amit megtanultál.

Végtére is a végső cél a francia használata, nem pedig néhány iskolai teszt letétele.

Visszatekintve a legfontosabb tanács, amit adhatok, hogy tegyed a franciát a mindennapi életed részévé a legelejétől fogva. Csupán az órákra és feladatokra támaszkodni nem lesz elég. Csak akkor éred el a folyékonyságot és aratod le a kemény munka gyümölcsét, ha teljesen belemerülsz a francia nyelvbe.

Ezt a folyamatot bárhonnan elkezdheted. Csak annyit kell tenned, hogy valódi francia médiával veszed körül magad, mint például televízió, rádió és filmek.

2. Újrakezdtem az egyetemen

A középiskola után egyenesen az egyetemre mentem, hogy angol irodalomból szerezzek diplomát.

Tudtam, hogy teljesítenem kell az általános oktatási követelményt, miszerint legalább középszinten kell egy második nyelvet ismerni. Lassan fontolgattam, hogy megpróbáljam-e a kezdő francia órák alól felmentést szerezni, és egyszerűen a középszintűeket vegyem fel, hogy korán teljesítsem a követelményt.

Annak ellenére, hogy a gimnáziumban tanultam franciát, úgy döntöttem, hogy újrakezdem az egyetemem legalapvetőbb francia tanfolyamával. Ez az egyik legjobb döntésemnek bizonyult!

Mindenkinek emlékeznie kell arra, hogy rendben van, ha újra kell kezdened.

Az újrakezdés megerősítette az anyagot és megvilágosította azokat a fogalmakat, amelyeket korábban félreértettem. Ráadásul ezúttal eltökélt voltam, hogy fejlesztem a francia nyelvtudásomat.

Miután teljesítettem a nyelvi követelményt, már annyira belekeveredtem a nyelvi tanszék életébe, hogy úgy döntöttem, francia szakirányú mellékspecializációt csinálok. Elvégeztem a haladó francia órákat és elkezdtem igazán érdekes kurzusokat a francia irodalomból és filmművészetből. Ezek az órák csodát tettek a hallás utáni és olvasási készségeimmel.

Végül önálló tanulmányt is végeztem, ahol Franciaország egy megyéjében, Savoie-ban tanítottam egy francia csoportot professzorom felügyelete alatt, ami sokat segített a beszédkészségemen.

Ha jelenleg nem vagy beiratkozva egyetemre, ne feledd, hogy a legtöbb egyetem lehetővé teszi a helyi lakosok számára, hogy szimbolikus díj ellenében hallgatóként vegyenek részt órákon, tehát nem kell diáknak lenned ahhoz, hogy részt vegyél a helyi egyetemed francia óráin.

Nemcsak strukturált, egyetemi színvonalú francia oktatásban lesz részed, hanem olyan francia tanulási területekre is koncentrálhatsz, amelyeket az általánosabb kurzusok nem fednek le. Valójában kifejezetten ajánlom, hogy keress egy francia kiejtési kurzust, ha a helyi egyetemed kínál ilyet.

Ez volt a legnagyobb hasznomat szolgáló francia kurzus, amit valaha vettem, mert a kiejtéssel küzdöttem a leginkább. Ez az a nyelvi fogalom is, amit sokkal könnyebb tanárral szemtől szemben megtanulni, az online tanulással szemben.

A professzorom nem riadt vissza attól, hogy vicces arcokat vágjak és hangokat adjak ki az egész osztály előtt, hogy megtanuljam bizonyos szavak kiejtését, és néhány hét után a kiejtésem miatti félénkségem teljesen eltűnt.

Csak miután eltöröltem minden félelmet attól, hogy bután hangzom, tudtam javítani a kiejtésemen, és több önbizalommal hagytam el azt az órát, mint valaha.

Összességében az egyetemi francia óráim nehezek, de szórakoztatóak voltak, és a professzoraim annyira hozzáértőek és csodálatosak voltak, hogy rengeteget tanultam. Használható francia nyelvtudással végeztem az egyetemen, és büszke voltam rá, bár még mindig nem mondanám, hogy folyékonyan beszéltem.

3. Megszereztem a francia vízumot és munkát

Tegyünk néhány évet előre, röviddel 24. születésnapom után, amikor úgy döntöttem, hogy otthagyom az amerikai munkámat és beutazom a világot, amit mindig is akartam. Valójában nem Franciaországgal kezdtem – Olaszországgal kezdtem – de elkerülhetetlenül ott kötöttem ki, ahol mindig is élni akartam: Párizsban.

Au pair vízummal érkeztem, otthon tanítottam a gyerekeket. Bár az én helyzetem egyedi volt – a legtöbb au pair egyszerűen csak az iskola előtt és után vigyáz a gyerekekre –, ezt az utat ajánlom, ha azon gondolkozol, hogyan szerezhetsz francia vízumot.

Néhány hónappal Franciaországba érkezésem után egy nagyszerű állást kaptam a Le Palais Galliera-nál (a párizsi nemzeti divatmúzeumnál). Biztos vagyok benne, hogy azért kaptam meg az állást, mert beszéltem angolul és franciául is, és volt múzeumi munkatapasztalatom.

A Paris Musées (Párizsi Múzeumok) egy csodálatos szervezet, amelynek dolgozni, és sok külföldit alkalmaznak, ezért nézd meg a weboldalukat, ha érdekel.

Ha a múzeumi munka nem neked való, rengeteg különböző lehetőség van a francia állást keresők számára, ha hajlandó vagy utánajárni. Ahogy fentebb utaltam rá, szerezz magadnak előnyt azzal, hogy egyértelművé teszed, hogy beszélsz angolul is.

4. Belemerültem a francia nyelv különböző típusaiba

Mind az au pair, mind a múzeumi munkám kulcsfontosságú volt a kommunikációs készségeim bővítéséhez. És a jó hír az, hogy ugyanilyen típusú tanulást utánozhatod, még ha jelenleg nem is tartózkodsz vagy dolgozol frankofón környezetben.

Au pairként, bár angolul tanítottam a gyerekeket, nagyon hasznos volt számomra, hogy az óráinkon kívül hallgattam a franciájukat. A gyerekek természetesen anyanyelvi beszélők voltak, de koruknál fogva alacsonyabb szintű franciát beszéltek.

Emiatt ajánlom a gyerekeknek szóló francia zene hallgatását, a gyerekfilmek francia nyelvű megtekintését és a francia gyerekkönyvek olvasását. A gyermekkori filmek szinkronizált változatai, mint például a "Hamupipőke" és a "Shrek", mindig jó kiindulópontok:

Alapvetően bármilyen gyerekeknek szóló médium nagyszerű módja annak, hogy egy fokkal feljebb emeld a megértési készségedet anélkül, hogy elsüllyednél vagy elvesznél.

A múzeumban dolgozva tanultam meg a szakmai franciát a kollégáimmal és a nagyközönséggel való kommunikáció során. Ráadásul francia űrlapokat kellett kitöltenem, francia feliratokat olvasnom és franciát használnom, valahányszor elhagytam a házat.

Ez a merülés megfizethetetlen volt, és értékes kulturális leckéket kaptam, különböző akcentusoknak voltam kitéve, ahogy Franciaország más részein jártam, és megtanultam a szlenget és a hétköznapi beszédet.

Ha nem tudod magad francia munka vagy napi francia életbe meríteni, fontold meg, hogyan tudnád szimulálni ezt a merülési élményt, még akkor is, ha csak napi egy-két órára.

Például próbálj meg csatlakozni egy helyi francia klubhoz, francia filmeket nézni, vagy akár egy francia regényt olvasni.

És ne feledd az egyik legfontosabb dolgot, amit Franciaországban élve fedeztem fel: a legtöbb esetben mindenki kedves volt, amikor franciául beszéltem és hibáztam, a munkatársaimat és a nagyközönséget pedig inkább az érdekelte, hogy honnan jöttem, minthogy ítélkeztek volna a tökéletlen beszédem miatt.

Tehát ne kerüld a valódi beszélgetéseket francia anyanyelvűekkel. Várj rájuk mint lehetőségre, hogy fejleszd a készségeidet és az önbizalmadat.

5. Belekevertem még egy francia tanfolyamot

A vízumom követelménye részeként francia tanfolyamra kellett jelentkeznem, amíg Franciaországban éltem. Az ELFE-t választottam nyelviskolának, és nagyon ajánlom bárkinek, aki Párizsba tart. A tananyaguk fantasztikus és a tanárom csodálatos volt.

Az, hogy más, nem anyanyelvi francia beszélőkkel vettem részt az órán, ismét segített abban, hogy félelem nélkül gyakoroljunk, hiszen mi is mind egy cipőben jártunk.

Nagyon hasznos volt ismét strukturált, fokozatos órákat kapni, és egy helyet, ahol feltehettem a mindennapi merülési élményem során felmerült összes kérdést.

Például megkérdezhettem a tanáromat egy olyan kifejezésről, amit az utcán hallottam és nem értettem, vagy arról, hogy az emberek miért értettek félre néha, amikor egy bizonyos szót használtam.

Az ő javításai és tanításai felbecsülhetetlen értékűek voltak számomra, és annál hasznosabbakká váltak, mivel azonnal alkalmazhattam őket, amint elhagytam az órát és visszakerültem Párizs utcáira.

Nem számít, hol élsz, mindig van lehetőség értékes francia tanfolyamokon részt venni. Az első francia óráiddal ellentétben most keress olyanokat, amelyek segítenek továbbépíteni az általad használt merülési technikákat. Itt kezd minden összeállni, és úgy kell érezned, hogy belépsz a felső-közép- és haladó szintre.

6. Franciául szerelembe estem

Valahol a párizsi kalandom során megismerkedtem a jelenlegi férjemmel, Javierrel, egy francia séffel (aki valójában kolumbiai, de Párizsban született – ez egy másik történet). Körülbelül egy évig jártunk, majd összeházasodtunk a szerelem városában, egy kitalált mese valóra vált.

A franciám jelentősen fejlődött, miután összejöttem vele, mert végre volt valaki a közelemben, aki naponta korrigálhatott és segíthetett a nyelvtudásomban.

Azonban a férjem beszél angolul is, ezért a kapcsolatunk elején erőfeszítést kellett tennünk, hogy gyakran használjuk a franciát, hogy gyakorolhassak.

Tudom, milyen hihetetlenül szerencsés voltam – nem mindenki kerül francia románcba. De bárki képes találni egy anyanyelvi beszélőt, akivel gyakorolhat.

Nem számít, hol élsz, rengeteg online chat fórum, hely van a levelező partnerek megtalálásához vagy helyi Meetup esemény, ahol találhatsz egy francia haver.

Az ilyen módon történő gyakorlás anyanyelvi beszélővel elengedhetetlen, ha szeretnéd elkapni a francia hibáidat és természetesen hangzó beszédet kialakítani.

7. A legkevésbé várt helyen találtam meg a folyékony beszédet

Nem sokkal a házasságkötésünk után a férjemmel Kolumbiába költöztünk, mert problémáim voltak a francia vízumom meghosszabbításával.

Látod, annak ellenére, hogy Franciaországban született, a férjemnek nincs francia állampolgársága, ami, ahogy korábban mondtam, egy másik történet. Így nem kaptam francia házastárs vízumot.

Úgy gondoltuk, hogy átélhetek egy kevés kolumbiai kultúrát, megismerkedhetek az új apósommal és tanulhatok egy kis spanyolt, így becsomagoltuk a csomagjainkat és Dél-Amerikába indultunk.

Amíg kerestük azt a megfelelő várost, ahol a férjem megnyithatta volna az éttermét, két hónapig az apósomnál laktunk. Ők nem beszélnek angolul, és én nem tudtam spanyolul, amikor először Kolumbiába költöztem, de mindannyian beszéltünk franciául.

És itt a vicces rész: két hónap együttélés után jobb volt a franciám Kolumbiában, mint valaha Párizsban! Szó szerint 24/7-ben beszéltem franciául azokban a két hónapban, ami éppen csak a kellő lökést adta a folyékony beszédhez.

A Franciaországban maradt barátaimmal való Skype-beszélgetések és az apósom gyakori látogatása révén még mindig gyakran gyakorlom a franciát, és ez minden különbséget jelent a szintem fenntartásában.

Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy módokat találj a francia gyakorlására, hogy ne veszítsd el.

Végül rájöttem, hogy nem számít, hol tanulsz franciául, mindig van mit fejleszteni, és a folyamatos gyakorlás az egyetlen módja ennek. Nem számít, a világ mely részén vagy, minél többet beszélsz franciául, annál jobb lesz a franciád.

8. Soha nem hagyom abba a tanulást (és a francia újratanulását)

Biztos vagyok benne, hogy ezt a első hét lépést olvasva azt gondolnád, hogy teljesen folyékonyan beszélek franciául, és senki nem gyanakodna arra, hogy nem vagyok francia. És tévednél.

Úgy tűnik, sokkal könnyebb elfelejteni a francia szavakat és kifejezéseket, mint megtanulni őket, ezért folyamatosan gyakorolnom kell.

Az egyik mód, amit szeretek ehhez, az autentikus francia videók, mint például YouTube és filmelőzetesek megtekintése. Én ezt a Lingflix-en szoktam tenni:

Nincs egyetlen út a francia folyékony beszédhez. Az én történetem arról, hogyan tanultam meg a franciát, nagyon különbözhet a tiédtől. De az általános tanulságok segítenek megtalálni a saját utadat, és az út életedet olyan módon változtathatja meg, amit el sem tudsz képzelni.